Interjú Joost Demarest-tel, a KNX Szövetség pénzügyi és műszaki igazgatójával
A KNXtoday exkluzív interjújában Joost Demarest elmagyarázza, mit jelent az IoT a világ KNX közössége számára, hogyan segíti a KNX Szövetség a fejlődést ezen a területen, és mire számíthatunk a jövőben.
KNXtoday: Mit gondol az IoT-ről – Ön szerint mi a célja?
JD: Az IoT (a dolgok internete) egy összekapcsolt világ, amely nem korlátozódik az olyan eszközökre, mint a személyi számítógépek, táblagépek és mobiltelefonok, hanem a bolygón elképzelhető minden „dolog” szintjéig összekapcsolódik. Épületautomatizálási szempontból ez az otthonokban és épületekben kommunikáló minden egyes érzékelőt és aktort jelenti. Véleményem szerint a KNX, már a legelső rendszereknél is képes volt a „dolgok intranetjének” létrehozására. 2007 óta ezeket az intraneteket a KNXnet/IP segítségével kapcsolta össze „a dolgok internetével”. Most a KNX IoT segítségével további eszközöket hozhatunk létre, amelyekkel a KNX az IoT részévé válik.
KNXtoday: Miért fontos az IoT a KNX közösség számára – mit tesz jelenleg lehetővé számunkra?
JD: Az IoT egy mindenki számára előnyös helyzetet teremt: a KNX az IoT részévé válhat és adatokat szolgáltathat neki, míg maga az IoT is adatokat küldhet a KNX-nek. Ez utóbbi esetben könnyen lehet, hogy ezeket az adatokat nem tudná a KNX önmagától biztosítani. Például valószínűleg egyik gyártó tagunk sem fog saját időjárás-előrejelző szolgáltatás kifejlesztésébe fektetni. A KNX gyártói készíthetnek időjárási állomásokat, amelyek aktuális időjárási adatokat szolgáltatnak, de például a KNX-ben lévő Customer Energy Manager (CEM) az energiatermelés előrejelzéséhez támaszkodhatna az interneten már meglévő időjárás-előrejelzési szolgáltatásokra.
Ily módon a KNX-hez és az IoT-hez csatlakoztatott CEM minden lehetséges adatot megkaphat az energiafogyasztás optimalizálásához.
KNXtoday: Milyen lehetőségeket tartogat számunkra az IoT – mit gondol, merre tart?
JD: Elképzelni sem tudjuk az összes lehetséges felhasználási lehetőséget, amelyet az IoT megvalósíthat, ahogy 30 évvel ezelőtt sem tudtuk elképzelni az internet jelenlegi lehetőségeit. Annyit azonban elmondhatunk, hogy ugyanúgy, ahogyan az internet ma képes felhasználni az interneten, az otthonokban és az épületekben meglévő összes adatot, egy megvalósult IoT-alkalmazás is profitálni fog abból, hogy a szomszédos termék olyan adatokat hoz létre, amelyeket a saját adataival kombinálva hasznosítani tud. A felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia ezeken az adatokon alapuló alkalmazásokat valósíthat meg anélkül, hogy a létesítményben lévő termékeknek közvetlenül egymással kellene kommunikálniuk, még akkor is, ha az épületek alapvető funkcióit még mindig képzett integrátoroknak kell összekapcsolniuk.
KNXtoday: Milyen előfeltételei vannak egy IoT-t használó épületirányítási rendszernek?
JD: Ahhoz, hogy egy épületirányítási rendszer az IoT része legyen, képesnek kell lennie arra, hogy az adatokat ne a saját „egzotikus” módján, hanem az IT-rendszerek, azaz a gépek számára könnyen érthető módon szolgáltassa. Elérhetőnek kell lennie az Internet Engineering Task Force által tervezett protokollokon keresztül, még akkor is, ha az épületirányítási rendszeren belül saját protokollt használnak. Ha ezt a beszélt nyelvekhez hasonlítanánk, ez olyan lenne, mintha egy ökoszisztémán belül egy adott nyelvet beszélnénk, de amikor az IoT-hoz beszélünk, angolul kell beszélnünk.
KNXtoday: Mit tett a KNX Szövetség annak érdekében, hogy a KNX rendszer teljes mértékben át tudja venni az IoT-t?
JD: A KNX és a KNX tagok sokat fektettek az IoT jobb integrációs lehetőségeinek kialakításába, amelyet KNX IoT néven ismerhetünk.
Egyrészt megállapodtak egy gyártófüggetlen RESTful webes szolgáltatási API-ban a klasszikus KNX eszközökhöz, ez az úgynevezett 3rd Party API. Mivel ez most már szabványosított, mások – még a nem KNX-tagok is – sokkal gyorsabban tervezhetnek olyan klienseket, amelyek különböző gyártók harmadik féltől származó API-kiszolgálóihoz kapcsolódnak, amelyeknek a tanúsítás alapján egy minimális adatkészletet kell kínálniuk.
Másrészt megállapodtak abban, hogy több lehetőséget kínálnak a KNX gyártóinak az IPv6-kompatibilis átviteli adathordozók, például a Wi-Fi, LAN vagy Thread hálózatok használatára.
Ily módon egy KNX rendszer továbbra is állhat KNX TP (sodrott érpár) és KNX RF (rádiófrekvenciás) eszközökből, de mostantól tartalmazhat olyan Thread alapú eszközöket is, amelyek KNX nyelven kommunikálnak és az ETS-ben konfigurálhatók. Ezeket KNX Point API eszközöknek nevezzük.
KNXtoday: Hogyan halad a megvalósítás?
JD: A 3rd Party API specifikációk első verzióját már kiadták és néhány gyártó már fel is használta azokat termékeiben. A második verzió a KNX által tervezett megfelelő Proof of Concept-el már a befejezéshez közeledik. Mindez a potenciális szerver- és kliensfejlesztők számára is elérhető a <schema.knx.org> címen.
A Point API specifikáció szintén az utolsó fejlesztési fázisban van; a specifikációval kapcsolatos belső tesztelésből származó utolsó észrevételek megoldása jelenleg is folyamatban van. A KNX egy alvállalkozóval megtervezi az első ilyen jellegű nyílt forráskódú stacket, amely hamarosan szintén elérhető lesz a KNX-tagok számára.
KNXtoday: Milyen jövőbeli fejlesztésekre számíthatunk a KNX Szövetségtől?
JD: Minden KNX fejlesztésnek szüksége van az ETS támogatására. Ahhoz, hogy a 3rd Party API átjárók hasznos és értelmezhető adatokat kínáljanak az adatokhoz hozzáférő „dolgok” számára, előnyös lenne, ha a gyártók termékadatai több szemantikát (segítséget az adatok jelentésének megértéséhez) tartalmaznának. Ehhez a KNX-nek lehetőséget kell biztosítania a gyártók számára, hogy az ETS Manufacturer Tool segítségével bővítsék termékadataikat, és ezeket az adatokat exportálni kell a harmadik fél API-kiszolgálói felé.
Ezenkívül szükség van a Point API eszközök támogatására is az ETS-ben, hogy a telepítő egyszerűen csatlakoztathasson egy ilyen eszközt az ETS topológia ablakában egy IP vonalra, és konfigurálhassa/letölthesse azt, mint bármely más KNX eszközt.
KNXtoday: Miért a KNX IoT a megfelelő út?
JD: A fentiek azt mutatják, hogy a KNX folyamatosan bővíti technológiáját, és folyamatosan a legjobból indul ki, ahelyett, hogy újra és újra a nulláról kezdené előröl. Ez óriási előnyökkel jár mindazok számára, akik a KNX-be fektetnek be: egy, a kilencvenes évekből származó legelső EIB termékkel rendelkező rendszer a legújabb KNX Point API eszközzel bővíthető. Melyik más technológia kínál ilyen lehetőségeket?