Hogyan állítsuk más dimenzióba az okos épületek üzemeltetését? Épületautomatizálás mesterfokon!
A 2000-ben megalakult Elektro-Kamleithner Kft. a kezdetektől fogva az épületautomatizálásra specializálódott, elsősorban a KNX rendszerrel foglalkozik hatékonyan és eredményesen. Ma már nem az a kérdés, hogy szükséges-e az automatika, hanem az, hogy milyen és mennyire kifinomult rendszer segít az energiafelhasználás csökkentésében megfelelve a jövőbeni szabályozásoknak. Balogh Zoltánnal, az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a KNX szabvány kialakulásáról és a fenntartható épületüzemeltetés rejtelmeiről.
– Kezdjük azzal, hogy mit is jelent valójában az épületautomatizálás, hiszen a digitalizáció fejlődésével együtt az ingatlanok lassan már önálló életre kelnek?
– Az épületautomatizálás fogalma régi, de az elmúlt 28 évben többféle néven illették. Eleinte épületfelügyeleti rendszernek hívták, később intelligens épületnek nevezték, ma már inkább a smart building, azaz az okosépület kifejezés terjedt el. Az angol terminológiában a smart building helytálló, de Magyarországon az okosépület nem mindig egyértelmű fogalom. Az épületautomatizálási vagy smart building megoldások az épület teljes üzemeltetését jelentik, vagyis ide tartozik az alapgépészet, a légtechnika, a hűtés-fűtés, az árnyékolás, az elosztó szekrények felügyelete, a liftek, illetve egyéb gépészeti vagy elektromos berendezések integrálása egyetlen kompakt rendszerbe.
Ez rengeteg hardvert igényel, hiszen sok eszköz szükséges ahhoz, hogy különböző fogyasztókat vezéreljenek az épületben. Természetesen ezeket az eszközöket egy egységes rendszerbe kell foglalni, amelynek van egy vizualizációs felülete. Egy több tízezer négyzetméteres épületet nem lehet hatékonyan üzemeltetni felügyeleti szoftver nélkül, amely megjeleníti az összes funkciót: az aktuális paramétereket, beállításokat, energiafogyasztásokat, hibajelzéseket stb., és mindezt naplózza. Később a naplózott adatokból grafikonokat lehet készíteni, amelyek segítenek előrejelzéseket és további energiamegtakarítási lehetőségeket azonosítani.
– Hogyan jött az ötlet, hogy az épületautomatizálásra fókuszáljanak, hiszen jó húsz éve gyerekcipőjen járt a technológia és a magyar kereskedelmiingatlan-piac is még meglehetősen fejletlennek számított?
– Az Elektro-Kamleithner Kft. 2000-ben alakul meg jelenlegi formájában, de már 1996 óta foglalkozom épületautomatizálással. Akkor kezdtem el dolgozni a Kamleithner Budapestnél, amely négy német villamosipari gyártót képviselt Magyarországon, ebből kettő foglalkozott épületautomatizálással: a Berker és a Theben. Annak idején EIB (European Installation Bus) néven egy gyártófüggetlen rendszerrel foglalkoztak, amit 2000 óta KNX-nek hívnak és a Berker egyike volt annak az öt gyártónak, akik ezt a szabványt létrehozták. Az Elektro-Kamleithner azóta is elsősorban KNX-szel foglalkozik.
– Hogyan bővült az idők folyamán a tevékenységük?
– A kezdeti 4 gyártó mellett további 6-8 gyártóval bővítettük a portfóliónkat, és most már 10-12 gyártóval foglalkozunk, akik különböző eszközöket készítenek az épületautomatizáláshoz. Azért dolgozunk a KNX-szel a mai napig, mert Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is egy általánosan elterjedt szabványos rendszer. Több mint 500 gyártó készít különböző eszközöket a rendszerhez, így mindig lesznek új megoldások és eszközök. A KNX egy olyan kommunikációs protokoll és platform, amelyen keresztül bármely gyártó készülékei együtt tudnak működni más gyártók termékeivel.
Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején befejezett projektjeink a mai napig sikeresek, vagyis a jellemzően német termékek garanciát jelentenek arra, hogy évtizedekig működjenek hiba nélkül. Azonban a kor előrehaladtával már szükség lehet újításokra és új funkciókra, hiszen például húsz évvel ezelőtt nem voltak elérhetők olyan megoldások a családi házak esetében, mint az alvezérlés, vagy a nagyobb irodaházakban szükséges fejlett funkciók. A régebbi rendszereket azonban az új funkciókkal kiegészítve tovább lehet fejleszteni.
– Ma a legfontosabb fogalmak az ingatlanpiacon a fenntarthatóság és az energiahatékonyság. Az épületautomatizálás esetében hogyan érvényesülnek ezek a szempontok?
– Mi két aspektusból közelítjük meg a fenntarthatóságot. Az egyik az, hogy az automatizált épület legyen fenntartható, vagyis a felhasznált energiát a lehető legminimálisabbra csökkentsük. Az automatizálás nem alternatív energiatermelést jelent, hanem a meglévő energia felhasználásának csökkentését célozza, amely nagyságrendileg akár 30%-os megtakarítás is lehet. A fenntarthatóság másik oldala az, amiről kevesebben beszélnek, hogy bár egy épületautomatizálási rendszer 30%-os megtakarítást érhet el, de ha a rendszer nem fenntartható – például az eszközök 5 évnél tovább nem működnek, tönkre mennek vagy cserére szorulnak –, akkor az épület sem lesz fenntartható. Ezért mindenképpen érdemes olyan eszközöket használni, amelyek évtizedekig képesek működni. Az épületeket nem 5-10 évre tervezik, ezért a használt berendezések és elektronikai rendszereket is néhány évtizedes élettartamra kell megterveznünk.
– Mennyire fontos az innováció szerepe az épületautomatizálásban?
– A gyártók folyamatosan figyelik a piacot, vizsgálják az igényeket és a lehetőségeket, és ennek megfelelően mindig próbálnak innovatív új eszközöket és megoldásokat kínálni. Mivel egy szabványos protokollról van szó, az új eszközöket gond nélkül lehet integrálni akár 20-30 évvel ezelőtti rendszerekbe is, így mindig a legmodernebb eszközöket használjuk. Vagyis azok sem maradnak le, akik 20 éve vásároltak ilyen rendszert, hiszen néhány eszköz behelyezésével a régebbi megoldásokat frissíteni lehet.
– Az elmúlt évek projektjei közül melyeket érdemes kiemelni, amelyek fontosak voltak a cég életében?
– Az elmúlt 20-30 évben számos különböző típusú épülettel foglalkoztunk a luxus családi házaktól kezdve az ipari csarnokokon át a szállodákig és irodaházakig. Az elmúlt évek kiemelkedő referenciái közé tartoznak a Bosch irodái és ipari csarnokai, az új Richter Gedeon irodaház, valamint a tavaly átadott W Budapest Hotel. Emellett a Szegedi Lézerkutató Intézetre is büszkék vagyunk, amelynek rendszere mind a mai napig tökéletesen működik, de időnként újabb ötletek megvalósítására is szükség van.
– Robbanásszerűen fejlődik a technológia, de ez hogyan érvényesül az épületautomatizálási rendszerekben?
– Mi is követjük a gyártók legújabb fejlesztéseit, hiszen amint az új eszközök megjelennek, igyekszünk beépíteni őket a projektjeinkbe. Gyártói képviseletként előre tudunk arról, hogy milyen újdonságok várhatók a következő évben. 28 évvel ezelőtt az épületautomatizálás még „úri huncutságnak” számított, de azért a középületekbe akkor is be kellett építeni, hiszen egy több tízezer négyzetméteres ingatlant nem lehet enélkül üzemeltetni. Azóta a piaci helyzet sokat változott, és ez a növekvő energiaárak mellett az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás lett.
Emellett bizonyos nagy fogyasztású épületeknél már kötelező valamilyen épületautomatizálási rendszer alkalmazása. Bár 2050 még távolinak tűnik, a teljes épületállomány megújítása óriási feladat. Vagyis már nem az a kérdés, hogy szükséges-e automatika, hanem az, hogy milyen és mennyire kifinomult rendszerre van szükség, amely segít az energiafelhasználás csökkentésében és megfelel a jövőbeni szabályozásoknak. Az új építésű épületeknél ez egyre inkább alapkövetelménnyé válik.
Borítókép: W Budapest Hotel
A cikk megjelent a https://realista.ingatlan.com/: https://realista.ingatlan.com/epuletautomatizacio/hogyan-allitsuk-mas-dimenzioba-az-okos-epuletek-uzemelteteset-epuletautomatizalas-mesterfokon/