Balogh Zoltán, az Elektro-Kamleithner Kft. ügyvezetője június elején Kínában járt egy intelligens épületekkel kapcsolatos kiállításon (GIBT 2019 – Guangzhou Electrical Building Technology)- erről kérdeztük.
EK: Múlt héten Kínában voltál egy okosotthon-kiállításon. Hogy kell ezt elképzelni, hogy kerültél oda?
BZ: Teljesen privát, szakmai érdeklődés miatt kerültem oda: egyszerűen kíváncsi voltam, hogy mi van a nagyvilágban ebben a témában. Ez egyébként már a második kínai kiállítás amit meglátogattam. Ezt a kiállítást is a Frankfurt Messe (Németország legnagyobb a vásárokat, kongresszusokat és egyéb rendezvényeket szervező cége) szervezte, így ez azt jelenti hogy ugyanaz a csapat volt itt Kínában is a szervező, mint akik Frankfurtban is a Light + Building kiállításokat szokták szervezni.
Ez a kiállítás arra volt jó számomra, hogy lássam hogy a világ másik felén milyen irányok vannak: igaz, hogy nagyon sok kiállító van, de a kiállítók 95 százaléka az helyi gyártó és ők bizony nagyon nagy sokféleséget mutatnak. Egyrészről azt lehet látni, hogy sok a gyártóspecifikus megoldás, másrészt pedig a nagy nemzetközi szabványokból elsősorban a KNX az, amelyik ott jelen volt. Tehát a gyártók egy jó része vagy eleve KNX gyártó, vagy pedig olyan portékákat gyártanak amelyek együtt tudnak működni a KNX-el. Egy európai számára talán egy picit meglepő hogy Kínában egy Európából indultak szabályt használnak, de ugyanakkor nagyon megnyugtató is.
Egyébként ahhoz képest, hogy Kína mekkora, maga a kiállítás területe nem volt túlzottan nagy. Ismét meg kell állapítsam, hogy ebben a szakmában a világ legnagyobb kiállítása igenis a kétévente Frankfurtban megrendezendő Light + Building. Nem is lehet hasonlítani azt ehhez a kínai kiállításhoz, még ha szervező csapat azonos is. Ott egy-egy stand majdnem nagyobb mint itt egy-egy egész tématerület. Amikor jó két évvel ezelőtt Sanghajban voltam egy hasonló kiállításon, aminek szintén az intelligens épületek voltak a témája, azon a kiállításon nagyjából ugyanezeket lehetett látni. Főleg helyi gyártók, egy-kettő nemzetközi gyártó, a gyártók vagy a saját specifikus megoldásaikat kínálják, de jellemzően ott is dominált a KNX.
EK: Kinek szól elsősorban egy ilyen kiállítás? A szakmának vagy annak a piacnak ahol jelen vannak?
BZ: A kiállítás elsősorban a szakmának szól. Ezt lehetett látni a kiállítás jellegén is, azaz nem elsősorban a dizájnt vagy funkciót hanem ténylegese magát a készülékeket mutatták be, specifikációval. A résztvevők is a szakmából kerültek ki. Ráadásul ez a kiállítás kifejezetten csak ezzel a témával – intelligens épületek – foglalkozott, tehát nem volt mellette más, mint például nálunk a Construmán, ahol mondjuk lakberendezők vagy specifikusan konyhagépesek is jelen vannak. Főleg intelligens otthonokra és szállodákra fókuszáltak, de kisebb részben jelen voltak az ipari alkalmazási lehetőségek is – a frankfurti Light + Building ebben is más: ott minden szegmens egyformán erős, legyen az raktár vagy üzemcsarnok, ugyanolyan hangsúlyt kap mint egy otthon vagy szálloda.
EK: Amellett hogy ez a kiállítás elsősorban abban erősített meg, hogy a KNX még mindig a világ vezető épületautomatizálási rendszere, milyen újdonságot vettél észre, ami meglepett vagy ami váratlanul ért?
BZ: Hogy őszinte legyek, nem sok új volt a nap alatt. Talán ami még jobban látszik, hogy országonként mennyire eltérő, hogy mi fontos egy intelligens épületből. Németországban lakossági szinten elsősorban az energiamegtakarításra használják az épületek automatizálását. Ezzel szemben Angliában vagy az Egyesült Államokban az okos otthon jellemzően a luxusról a kényelemről, a szórakozásról szól, elég ha a házi mozira gondolunk. Svájcban ez a kép vegyes: mind a két szempont érvényesül és egyszerre használják tudatos energia felhasználásra, környezettudatos szempontok érvényesítésére, de ugyanakkor szórakozásra is az intelligens otthon adta lehetőségeket. A kínaiaknál pedig a hangfelismerés nagyon fontos – ami egyébként Európában nem kapott még olyan nagy teret, mert sokan vannak vele úgy, hogy egy 24 órás online mikrofont azért nem szeretnének házba. Náluk ez fel sem merül problémaként. És persze imádják a kütyüket, mint például a tükör mögé helyezett érintőképernyős kijelzőket.
EK: Hogy látod, hogyan fognak ezek a cégek esetleg eljutni az Európába vagy akár a magyar piacra a jövőben?
BZ: Szerintem nem is nagyon akarnak ők idejönni. A legtöbb cég a hatalmas belső piacra dolgozik és készít megoldásokat. Elég ha csak a dizájnokat nézem: az egyik standon kérdezték tőlem, hogy tetszik a dizájnja egy eszköznek, mert számunkra az egy tradicionális kínai dizájn és nagyon értékes. Itt nálunk Európában azért én nem vagyok benne biztos, hogy működne…
